Page 4 - Békés megye

Békés megye

történelme

A térség lakott volt már az időszámításunk előtti 5-4. évez- 1715. július 23-án Békésen összehívták az alakuló-tisztújító
redben, rengeteg különböző törzs élt a területen: szkíták, közgyűlést, ekkor alakult újjá Békés megye. Párhuzamo-
kelták, gepidák, szarmaták és avarok, majd a honfoglalás san megindult a megye településeinek újranépesülése is.
után a Vata nemzetség birtoka volt. Békés vármegye a 11. 1715-ben mindössze kilenc helységben találtak lakosokat,
században jött létre, székhelye Békés lett. Első említése számuk két-háromezer körül volt, azonban az 1780-as nép-

1213-ban volt, első ispánja Damján. számlálás adatai szerint ez a szám elérte a 70 ezer főt. A 18.
A 13. századra viszonylag sűrű, több száz faluból álló telepü- században megindult az elvadult természeti környezet kul-
lésszerkezetét és az addigi, mintegy két évszázados fejlődést túrtájjá alakítása, a napóleoni háborúk idején a megye már

csaknem a földdel tette egyenlővé 1241-ben a tatárjárás, az ország éléstárának számított. A közgyűléseknek a 18.

melynek nyomán egész térségek néptelenedtek el. század közepéig nem volt kialakult, állandósult helyszínük.
A 15. század elején épült fel a gyulai vár, a század utolsó har- Legtöbbször Békésen, Füzesgyarmaton, Szeghalmon, de al-
madában a megyeszékhelyi címet is elnyerte Gyula, amely- kalmanként Vésztőn, Szarvason, Váriban, Körösladányban,
nek várát 1566-ban vette be a török. A másfél évszázados tö- Csabán is üléseztek, 1731-től mindinkább állandósultak a

rök hódítás még nagyobb pusztítással járt, mint a tatárjárás, gyulai összejövetelek.
szinte az egész térség elnéptelenedett . Békés megye mai területe az 1950-ben végrehajtott átszer-
A 18. század elején, a törökök kiűzése és a Rákóczi szabad- vezéssel alakult ki, amikor kijelölték új székhelyét, a térség
ságharc után megindult a spontán be- és visszatelepülés, a vasúti csomópontjául, ipari és kereskedelmi központjául
nagyobb ütemű újranépesítés kezdeményezője Harruckern szolgáló Békéscsabát.
János György volt, aki szervezett formában szlovákokat, né-

meteket, magyarokat telepített le a megyében.
2