Page 4 - Békés megye 2022

A velünk élő

történelem

A múlt kötelez

A térség lakott volt már az időszámításunk előtti 5-4. évez- 1715. július 23-án Békésen összehívták az alakuló-tisztújí-

redben, rengeteg különböző törzs élt a területen: szkíták, tó közgyűlést, ekkor alakult újjá Békés megye. Párhuzamo-
kelták, gepidák, szarmaták és avarok, majd a honfoglalás san megindult a megye településeinek újranépesülése is.
után a Vata nemzetség birtoka volt. Békés vármegye a 11. 1715-ben mindössze kilenc helységben találtak lakosokat,

században jött létre, székhelye Békés lett. Első említése számuk két-háromezer körül volt, azonban az 1780-as nép-
1213-ban volt, első ispánja Damján. számlálás adatai szerint ez a szám elérte a 70 ezer főt. A 18.
A 13. századra viszonylag sűrű, több száz faluból álló te- században megindult az elvadult természeti környezet kul-
lepülésszerkezetét és az addigi, mintegy két évszázados túrtájjá alakítása, a napóleoni háborúk idején a megye már

fejlődést csaknem a földdel tette egyenlővé 1241-ben a ta- az ország éléstárának számított. A közgyűléseknek a 18.

tárjárás, melynek nyomán egész térségek néptelenedtek el. század közepéig nem volt kialakult, állandósult helyszínük.
A 15. század elején épült fel a gyulai vár, a század utolsó har- Legtöbbször Békésen, Füzesgyarmaton, Szeghalmon, de
madában a megyeszékhelyi címet is elnyerte Gyula, amely- alkalmanként Vésztőn, Szarvason, Váriban, Körösladány-

nek várát 1566-ban vette be a török. A másfél évszázados ban, Csabán is üléseztek, 1731-től mindinkább állandó-
török hódítás még nagyobb pusztítással járt, mint a tatár- sultak a gyulai összejövetelek.
járás, szinte az egész térség elnéptelenedett . Békés megye mai területe az 1950-ben végrehajtott átszer-
A 18. század elején, a törökök kiűzése és a Rákóczi sza- vezéssel alakult ki, amikor kijelölték új székhelyét, a térség
badságharc után megindult a spontán be- és visszatele- vasúti csomópontjául, ipari és kereskedelmi központjául
pülés, a nagyobb ütemű újranépesítés kezdeményezője szolgáló Békéscsabát.
Harruckern János György volt, aki szervezett formában
szlovákokat, németeket, magyarokat telepített le a me-

gyében.

2