Page 18 - csong25
P. 18

Csongrád-Csanád


                                                vármegye kincsei




                                              Hagyományápolás, értékmegőrzés





                     A mai napig élő kulturális értékeinket a „Csongrád-Csanád
                     vármegyei értéktár” foglalja össze, mely 120 értéket foglal
                     magába.

                     A szegedi papucsnak nincs párja! – tartja a mondás. Ere-
                     detileg nem készült bal- és jobblábas, viselés során idomult
                     a lábhoz. Jellegzetessége a magas sarok és a bársony pa-
                     pucsfej pipacsos-kalászos-búzavirágos hímzése.

                     A szegedi fűszerpaprika-őrlemény, vagy szegedi paprika
                     a szegedi tájkörzetben megtermelt, államilag elismert fajtájú
                     vetőmagból származó fűszerpaprika megszárított  termé-
                     sének megőrlésével készül, mely lehet csípősségmentes
                     (édes) vagy csípős.


                     A PICK Téliszalámi Pick Márk által kifejlesztett és titok-

                     ban őrzött egyedi recept alapján készül. A szaktudása és a
                     megfelelő minőségű sertéshús mellett speciális fűszerezés-

                     re, és az érlelés elősegítésére szárító szélre is szükség van.
                     A szegedi szalámi a Magyar Értéktár része.
                     A Kadarka évszázadok óta termesztett borszőlőfajta a

                     csongrádi borvidéken. Hazánk egyik kiemelkedő szőlőfaj-

                     tájáról van szó, a belőle készített csongrádi bor az országha-
                     tárokon kívül is ismert, mely öregbíti a vármegye hírnevét
                     is.

                     A hódmezővásárhelyi szőrhímzés alapját a legrégibb, ún.
                     szőrös párnavégek képzik. A szőrös párnavégek mintáinak
                     szerkezetében reneszánsz hatás érvényesül. Alapanyaguk a
                     kendervászon, amit a magyar racka juh gyapjából font és
                     növényi festékkel színezett fonallal varrtak ki. Az 1900-as

                     évek elején Hódmezővásárhely volt az alföldi fazekasság
                     központja. A mestereknek a város határában lévő kitűnő
                     agyag szolgáltatta az alapanyagot.

                     16
   13   14   15   16   17   18   19   20   21   22   23