Page 18 - csong25
P. 18
Csongrád-Csanád
vármegye kincsei
Hagyományápolás, értékmegőrzés
A mai napig élő kulturális értékeinket a „Csongrád-Csanád
vármegyei értéktár” foglalja össze, mely 120 értéket foglal
magába.
A szegedi papucsnak nincs párja! – tartja a mondás. Ere-
detileg nem készült bal- és jobblábas, viselés során idomult
a lábhoz. Jellegzetessége a magas sarok és a bársony pa-
pucsfej pipacsos-kalászos-búzavirágos hímzése.
A szegedi fűszerpaprika-őrlemény, vagy szegedi paprika
a szegedi tájkörzetben megtermelt, államilag elismert fajtájú
vetőmagból származó fűszerpaprika megszárított termé-
sének megőrlésével készül, mely lehet csípősségmentes
(édes) vagy csípős.
A PICK Téliszalámi Pick Márk által kifejlesztett és titok-
ban őrzött egyedi recept alapján készül. A szaktudása és a
megfelelő minőségű sertéshús mellett speciális fűszerezés-
re, és az érlelés elősegítésére szárító szélre is szükség van.
A szegedi szalámi a Magyar Értéktár része.
A Kadarka évszázadok óta termesztett borszőlőfajta a
csongrádi borvidéken. Hazánk egyik kiemelkedő szőlőfaj-
tájáról van szó, a belőle készített csongrádi bor az országha-
tárokon kívül is ismert, mely öregbíti a vármegye hírnevét
is.
A hódmezővásárhelyi szőrhímzés alapját a legrégibb, ún.
szőrös párnavégek képzik. A szőrös párnavégek mintáinak
szerkezetében reneszánsz hatás érvényesül. Alapanyaguk a
kendervászon, amit a magyar racka juh gyapjából font és
növényi festékkel színezett fonallal varrtak ki. Az 1900-as
évek elején Hódmezővásárhely volt az alföldi fazekasság
központja. A mestereknek a város határában lévő kitűnő
agyag szolgáltatta az alapanyagot.
16