Page 22 - som25

Somogy,

Magyarország

kincsestára

Somogyországot mind a néprajztudományi, mind a hazai
közgondolkodás úgy tartja számon, mint Magyarország
régi kincsestárát. Elődeink hagyatékát ma is jeles népmű-
vészeink, népi iparművészeink és közösségeink ápolják és
adják tovább. Messze földön híres a számos öltéstechni-
kát felvonultató buzsáki hímzés. Jellegzetes színvilága és
motívumkincse – vézás, boszorkányos és rátétes – ma is
megjelenik a textíliákon, mert a helybeli hímzőasszonyok
nem hagyták elveszni a népművészet eme ágát. Buzsák és a
hímzés régóta összekapcsolódott a köztudatban, s ha valaki

betér e településre, ma is találkozhat a szorgos, tűforgató asz-
szonyokkal. A Flandriából eredő vert csipke készítése több

mint egy évszázada honosodott meg Balatonendréden. A
rendkívüli ügyességet igénylő kézi munka formagazdagsá-
gával színesíti Somogyország kulturális örökségét. Lehe-

letfinom csipke-csodák születnek az általános iskolában
is, amelyet egyetlen nyolcadikos diáklány sem hagyhat

el úgy, hogy ne sajátította volna el a vert csipke készítésé-
nek titkát. Világviszonylatban is egyedülálló viseletként
tartják számon a csökölyi fehér gyászt, amelyből ma már
alig lelhető fel egy-egy teljes öltözet. Karád, a fehér hímzés
hazája régóta ismert a magyar népművészetben. A jellegze-
tes motívumokat eredetileg csak a fehér vászonból készült

férfiingek díszítésére használták, de ma már egyéb haszná-
lati és dísztárgyainkon is megjelenik a sajátos formavilág. A

település – amelyen gyűjtött Kodály Zoltán és Vikár Béla
is –, jeles példa arra, hogy a hímzések mellett miként lehet

megőrizni eleink dalait és táncait is, hiszen a karádi nép-
dalok és néptáncok ma is jelen vannak a magyar folklór-
kincsben. Szennán található Somogy Európa Nostra-díjas
néprajzi szabadtéri gyűjteménye, amely Belső-Somogy
és a Dráva mente népi építészetével és lakberendezésével
ismerteti meg a látogatót.

20