Page 10 - szeged25

Élet a

kiskörúton

kívül

Szeged fontos vízi és szárazföldi útvonalak mentén, a Tisza
és Maros torkolatánál épült, városi rangját elhelyezkedé-
sének köszönheti. A Maroson szállított erdélyi só egyik

központi lerakata a 12. századtól kezdve Szegeden volt, a
Tisza-parti sóházakban. A sószállítás olyan gazdasági ala-
pot és kereskedelmi tapasztalatot biztosított, mely révén

Felsőváros a szegedi kézművesség, céhesség, kereskede-
lem, a vízi élet és közlekedés központjává vált a 18-19. szá-
zadra. A felsővárosiak gazdagságát jelzi, hogy itt készültek a

legvirágosabb szegedi papucsok, a legcifrább irhás subák.
A papucsosság a tímár szakmából alakult ki, mindkett őt a
törököknek köszönhetjük.
A víztől távolodva elérjük a polgári Felsőváros magját,
mely valamikor a Szent György tér körül csoportosult. Itt
áll a középkori Szent Miklós templom és minorita rendház.
Szent Miklós a kereskedők és hajósok védőszentje, templo-

mában a főoltárképen a művész megfestette a tiszai árvizet,
Szent Miklóst pedig szegedi halászokkal vett e körül.
Újszeged a 19. századig Szegedtől különálló település volt,
korábban mocsaras, lápos terület, majd a 18. században

dohánytermesztőkkel telepítették be. Az 1879-es szegedi
Nagyárvíz nem érintette, a két évvel korábbi áradás viszont

szinte teljesen megsemmisítette ezt a városrészt. Mára tel-

jesen beépült és számos kikapcsolódási lehetőséget biztosít

az itt élőknek és a turistáknak egyaránt. A Belvárosi („régi”)
hídon átkelve azonnal elénk tárul az Erzsébet-liget, ahol
sokan szeretnek futni, kutyát sétáltatni vagy játszóterezni.
Innen néhány méterre található a négyévszakos víziváros,
a Napfényfürdő Aquapolis. Újszegeden található a Szegedi
Tudományegyetem Füvészkertje. Különlegesség a több
mint 80 éve a gyűjteménybe került indiai lótusz, amely
a füvészkerti kút artézi vizével feltöltött tóban megtalál-

ta életfeltételeit, Közép-Európa legnagyobb szabadföldi
állományát alkotja.

8