Page 4 - bekes24

A velünk élő történelem

A múlt kötelez

A térség lakott volt már az időszámításunk előtti 5-4. évez- vákokat, németeket, magyarokat telepített le a megyében.
redben, rengeteg különböző törzs élt a területen: szkíták, 1715. július 23-án Békésen összehívták az alakuló-tisztújí-
kelták, gepidák, szarmaták és avarok, majd a honfoglalás tó közgyűlést, ekkor alakult újjá Békés megye. Párhuzamo-
után a Vata nemzetség birtoka volt. Békés vármegye a 11. san megindult a megye településeinek újranépesülése is.
században jött létre, székhelye Békés lett. Első említése 1715-ben mindössze kilenc helységben találtak lakosokat,

1213-ban volt, első ispánja Damján. számuk két-háromezer körül volt, azonban az 1780-as nép-
A 13. századra viszonylag sűrű, több száz faluból álló te- számlálás adatai szerint ez a szám elérte a 70 ezer főt. A
lepülésszerkezetét és az addigi, mintegy két évszázados 18. században megindult az elvadult természeti környezet
fejlődést csaknem a földdel tette egyenlővé 1241-ben a ta- kultúrtájjá alakítása, a napóleoni háborúk idején a megye

tárjárás, melynek nyomán egész térségek néptelenedtek el. már az ország éléstárának számított. A közgyűléseknek a

A 15. század elején épült fel a gyulai vár, a század utolsó har- 18. század közepéig nem volt kialakult, állandósult hely-
madában a megyeszékhelyi címet is elnyerte Gyula, amely- színük. Legtöbbször Békésen, Füzesgyarmaton, Szeghal-

nek várát 1566-ban vette be a török. A másfél évszázados mon, de alkalmanként Vésztőn, Szarvason, Váriban, Kö-
török hódítás még nagyobb pusztítással járt, mint a tatár- rösladányban, Csabán is üléseztek, 1731-től mindinkább
járás, szinte az egész térség elnéptelenedett . állandósultak a gyulai összejövetelek.
A 18. század elején, a törökök kiűzése és a Rákóczi sza- Békés vármegye mai területe az 1950-ben végrehajtott
badságharc után megindult a spontán be- és visszatelepü- átszervezéssel alakult ki, amikor kijelölték új székhelyét,
lés, a nagyobb ütemű újranépesítés kezdeményezője Har- a térség vasúti csomópontjául, ipari és kereskedelmi köz-

ruckern János György volt, aki szervezett formában szlo- pontjául szolgáló Békéscsabát.

2