Page 4 - Nyíregyháza 2021

A X-XI. században Nyíregyháza a szabolcsi várispánsághoz
tartozott. 1209-ben még Nyír néven említik, de 1236-ban

már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének
második felét. A XV. századtól előbb földesúri mezőváros
volt, majd 1613-ban hajdúvárosi kiváltságot nyert.

1753-ban gróf Károlyi Ferenc az elnéptelenedett vidék új-

ratelepítése mellett döntött. Kiadta pátenslevelét, és jelen-
tős kedvezményeket ígért a Békés megyéből és a Felvidék-
ről érkező szlovák betelepülőknek.

S az újratelepített Nyíregyháza lakossága szorgos és mun-

kaszerető volt. Termővé fordították a homokot, a pusz-

tát, hittel, elszántsággal és szívós munkával épített ék újra,

virágoztatták fel a várost. 1786-ban megszerezték a mező-
városi jogállást, templomot emeltek, majd kifi zették az örök-

váltságot 1803-ban és 1824-ben is. S nem sokkal később
1837-ben Nyíregyháza már szabad királyi város volt. Meg-

szabadult a feudális kötöttségektől, saját kezébe vett e sorsát
és százhúsz évvel az újratelepítést követően már a várme-
gye székhelye lett .
A nyíregyháziak megörökölték őseik szorgalmát, kitartá-
sát, a megyeszékhely azóta, és napjainkban is lendületesen
fejlődik tovább. A város lakossága minden év májusában a
Városnapok programsorozattal tiszteleg az elődök emléke

előtt .

2