Page 24 - tolna25

Dinamikusan

fejlődő gazdaság

Tolnán 1898-ban fogtak a Selyemfonógyár építéséhez. A A Kölesd-borjádi sörétgyár a vármegye legrangosabb ipari
magyar állam tulajdonában álló gyárban az üzemszerű ter- műemléke. Létét annak köszönheti, hogy az iparnak és a
melés 1900-ban indult. Napi ötven kilogramm selyemfo- vadászatnak nagy mennyiségű sörétre volt szüksége, amit

nalat készítettek. Az alapanyagot saját magyar selyemgubó csak nehezen lehetett külföldről beszerezni.

adta, hiszen a Bezerédj család a selyemhernyó-tenyésztés Pakstól délre 1969-ben kezdték építeni az atomerőművet,

hazájává tette a megyét. A gyár területén található az ipar- amely az ország egyetlen energiahálózatra kapcsolt nukle-
történeti értékeket őrző „Emlékszoba”. Külön látnivaló a áris erőműveként 1987 óta termel áramot. Ma már a hazai
Selyemgubóraktár. áramtermelés valamivel több mint a feléért felelős. A léte-
Bonyhád nemzetközi hírű zománc üzemét 1909-ben ala- sítés és működtetés során olyan magyar atomenergetikai
pították és jegyezték be. Hírnevét a zománctábla-gyártás- szaktudás halmozódott fel, amely méltán nemzetközi hírű,

sal szerezte meg, ennek is köszönhette 1926-ban a kiállítási egyben tolnaikum is. 1995-ben kezdte meg a működését a
aranyérmet. Termékei 1999-től viselhetik a Minősített Ki- Tájékoztató és Látogatóközpont, és 2012-ben nyitott a meg

váló Termék védjegyet. Kiemelt nemzeti érték és egyben kapuit az érdeklődők előtt az Atomenergetikai Múzeum.
tolnaikum. 2024-ben pedig megkezdődtek a második erőmű építési
munkálatai is.
22