Aki Hajdú-Bihar megyét választja, az gyalogosan, kerékpáron, de még kisvasúttal is felfedezheti ezt a csodálatos vidéket.

A Füzéri vár a névadó település fölött, egy sziklaszirten áll. Az első okleveles említése 1264-ből ered. Perényi Péter koronaőr a magyar történelem egyik legvérzivatarosabb korszakában, 1526-ban egy ideig itt őrizte a Szent Koronát. Később Perényi Gábor reneszánsz palotaszárnnyal tette lakályossá az erődöt. A vár ekkor él-te fénykorát, amely később a kincstár tulajdonába került, s karbantartás hiányában romlani kezdett. A katonai jelentőségét vesztett várat 1676-ban használhatatlanná tette és elhagyta őrsége. A XX. század első felében a tulajdonos Károlyi család állagmegóvást végeztetett a romokon. Néhány éve nagyszabású rekonstrukció indult, amely eredményeként a várat látogatható állapotba hozták.

Egyetem és város – tudás és közösség

A Miskolci Egyetem a világ első műszaki felsőoktatási intézményének, a Selmecbányán 1735-ben életre hívott Bányászati–Kohászati Akadémiának jogu-tódja. Mintegy 11 ezer egyetemi polgárával szinte önálló „városként” működik, de szoros szimbiózisban él Miskolccal, és az ide települt, modern technológiákat meghonosító és továbbfejlesztő cégekkel.

A Nyíri Mezőség tenyérnyi része Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati szegletének. Ez a föld átmenet a Nyírség és az alföldi puszta világa között. Ennek a kettősségnek a lenyomata jelen van a települések hálóján, a népi kultúrában és az emberek lelki alkatán. A nyírségi homok és a puszták árnyékában formálódó vidéken tette meg az első lépést Széchenyi István a Tisza szabályozásában.