Page 4 - Csongrád 2021
P. 4

Csongrád-

                      Csanád megye

                      történelme






                      A honfoglaló magyarok a hunok és avarok egykori szállásterü-
                      letein telepedtek meg, és a vezértörzs Pusztaszeren tartott a meg
                      első országgyűlését.
                      Szent István király ezen az országrészen a megyéket Ajtony le-


                      győzése után alapította meg. Ekkor kezdett elterjedni a keresz-
                      ténység. Csongrád megye az oklevelekben 1075 óta szerepel
                      (Garam-Szt. Benedeki apátság alapító oklevele), Csongrád

                      központtal. A megye lakossága főleg halászatt al foglalkozott ,
                      a földművelés és pásztorkodás mellett .
                      A megye a tatárjárás után lakatlanná lett. Szeged, Csanád,

                      Csongrád, Vásárhely - a legvirágzóbb helységek - elpusztultak.
                      IV. Béla újra benépesítette ezt a vidéket, idegeneket is hívott

                      be, akiknek becses kiváltságokat adott, s ezáltal fejlett  városi


                      kultúrának vetette meg alapját.
                      A 14. század a városi-polgári társadalom kibontakozásának és
                      fejlődésének kora. Az Anjouk korában Csanádon, a püspöki
                      székhelyen maga a király, Károly Róbert is többször megfordult.
                      Csongrád megye 1686-ban szabadult fel a török uralom alól.
                      A céhélet az 1700-as évek elején indult meg ismét. A megye
                      többi városában is megindult az iparosok céhekbe tömörülése,
                      körülbelül ugyanezen céheket találjuk a 18. században több te-
                      lepülésen.

                      1773-ban Szegvár lett Csongrád vármegye központja, melyet
                      később 1883-ban Szentes vett  át.
                      Az 1848-as forradalom- és szabadságharcban Szeged fontos
                      szerepet játszott, a szabadságharc nyitánya után itt játszódtak le


                      végső akkordjai is. 1848 júliusában a kormány és a képviselőház
                      Szegedre költözött. A kiegyezés után a város újra fejlődésnek


                      indult, de ezt megakasztotta a nagy elemi csapás, az 1879. évi
                      árvíz, midőn a város vesztesége emberéletben és anyagi javak-
                      ban is óriási volt.
                      A megye mai területe az 1950-es megyerendezéskor alakult ki.
                      A megye székhelyét ekkor helyezték Szentesről Hódmezővá-
                      sárhelyre, majd onnan 1962-ben Szegedre. Trianon századik
                      évfordulóján Lázár János, a térség parlamenti képviselőjének
                      javaslatára a megye neve Csongrád-Csanád megyére változott .

                      2
   1   2   3   4   5   6   7   8   9