Page 16 - nograd25

A múlt fellelhető emlékei iránt érdeklődőknek várme-

gyénk terített asztal. A vártúrák szinte kötelezőek.
Szent István királyunk államalapító ténykedésének egyik

színhelye lehetett a vármegye névadója, Nógrád vára, mely
talán a legrégebbi magyar vár. Évek óta, nyaranta várjáté-
kokkal várja látogatóit.
Másik Szent királyunk, László a lovagkirály, Szentkúton ha-

gyott nyomot. Pásztót Zsigmond király emelte városi rang- Ember a
ra. Minden idők egyik legnagyobb hőse Szondi, Drégely

váránál áldozta életét katonáival együtt, a legszebb haza- történelemben

fiság megható példáját mutatva. Minden magyarnak bele
kell szippantania egyszer Drégely historikus levegőjébe.
Somoskő várát – mely viszonylag jó állapotban van ma is
– a Losonczyak és a Balassiak olykor birtokolták, máskor
csak látogatták. Somoskőtől egy ágyúlövésnyire feszül az

égnek a Petőfit is megihlető Salgó vára. A mostani határ túl-
oldalán a Füleki vár ma már múzeumként szolgál és rend-

szeresen ad otthont magyar kulturális rendezvényeknek.
Szécsényt II. Rákóczi Ferenc országgyűlés tartásával he-
lyezte rá a haza történelmi térképére. 1848-49-ben a sok

nógrádi hős között találjuk a Madách család férfi tagjait.

A XX. század elejére is jutott vármegyei dicsőség. 1919
januárjában a balassagyarmatiak fegyvert fogtak a város
védelmében, és győztek. Így maradt Balassagyarmat az or-
szág része, s nyerte el a „Legbátrabb Város” kitüntető címet.
Salgótarján szomszédságában van két falu különös törté-
nelmével. Somoskőújfalu és Somoskő. A Hazatért Falvak,
vagy ahogyan az országgyűlési határozat fogalmaz: Pagi ad
Patriam reversi. Ezt a két falut hozta haza trianoni számű-
zetéséből 1924-ben a zseniális képességű fülész-főorvos
Dr. Krepuska Géza, az igazsághoz ragaszkodó népakarat,
becsületes angol, japán és magyar határkijelölő katona-
tisztek segítségével.

14