Page 20 - nograd25

Népi

kultúra,

néprajzi

szépségek

Az együtt élő népek, népcsoportok egyedi kulturális vo-

násai együtt tették gazdaggá Nógrádot. A békés együtt élés

tárgyi emlékei közül elég, ha a losonci zsinagógára, a balas-
sagyarmati szerb templomra, Berkenye és Szendehely né-
met házaira, szlovák testvéreink szép viseletére, vagy a sal-
gótarjáni, nagy cigány festő Balázs János képeire gondo-
lunk.
Tereske XI. századi bencés apátsága és román temploma,
északi falán a Szent László legendával, éppen úgy féltve
őrzött kincsünk, mint az idevalósi „utolsó dudásnak”, Pál

Pista bácsinak népzenei-, és pásztor hagyatéka.
Szép példája a különböző nemzetiségű polgárok együtt é-
lésének Bánk története, ahol palócok, szlovákok egymást e-
rősítve hoztak létre a Tó vonzását kihasználva, messze föl-
dön híres kulturális, művészeti fesztiválokat.
Ezer éves keresztény kultúránk népi beágyazódásának
példája a Hollókői Húsvét, vagy a falvaink jórészében ma
is élő betlehemezés. Népzenében, néptáncban rendkívül
erős vármegyénk. A palóc dominancia mindezt áthatja.
Kulturális nagyköveteink: a Dűvő Zenekar, Kubinyi Juli,

Szabó János, a Nógrád Táncegyüttes, a Muzsla Néptánc-

együttes, Palóc Néptáncegyütt es.
A színházkultúra terén kiemelkedő színvonalat mutat fel
a Salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház.
Nógrádban járva az országhatár mindkét oldalán, lépten-
nyomon megüti fülünket az összetéveszthetetlen palóc
tájszólás, palóc nyelvjárás. A palóc népi építészet egysé-

gessége mellett, szembeötlő a viseletek szinte falvankénti
változatossága. Még elevenen él vármegyénkben a népi
vallásosság számtalan eleme, mint például az erős Mária
kultusz. A kedves utazó siessen, addig tegyen látogatást
nálunk, míg az egységes palóc archaikus népi kultúrát már
nem csak skanzenek, és a néprajzi gyűjtemények őrzik.

18