Page 24 - Tolna megye 2019

„Iparkodik” a megye

Tolnán 1898-ban fogtak a Selyemfonógyár építéséhez. A
magyar állam tulajdonában álló gyárban az üzemszerű ter-
melés 1900-ban indult. Napi ötven kilogramm selyemfo-

nalat készítettek. Az alapanyagot saját magyar selyemgubó
adta, hiszen a Bezerédj család a selyemhernyó-tenyésztés
hazájává tette a megyét. A gyár területén található az ipar-

történeti értékeket őrző „Emlékszoba”. Külön látnivaló a
Selyemgubóraktár.
Bonyhád nemzetközi hírű zománc üzemét 1909-ben ala-

pították és jegyezték be. Hírnevét a zománctábla-gyártással
szerezte meg, ennek is köszönhette 1926-ban a kiállítási

aranyérmet. Termékei 1999-től viselhetik a Minősített Ki-
váló Termék védjegyet. Kiemelt nemzeti érték és egyben
Tolnaikum. szatnak nagy mennyiségű sörétre volt szüksége, amit csak
A Kölesd-borjádi sörétgyár a megye legrangosabb ipari mű- nehezen lehetett külföldről beszerezni.

emléke. Létét annak köszönheti, hogy az iparnak és a vadá- Pakstól délre 1969-ben kezdték építeni az atomerőművet,
amely az ország egyetlen energiahálózatra kapcsolt nukle-
áris erőműveként 1987 óta termel áramot. Ma már a hazai
áramtermelés valamivel több mint a feléért felelős. A léte-
sítés és működtetés során olyan magyar atomenergetikai

szaktudás halmozódott fel, amely méltán nemzetközi hírű,
egyben Tolnaikum is. 1995-ben kezdte meg a működését a
Tájékoztató és Látogatóközpont, és 2012-ben nyitott a meg

kapuit az érdeklődők előtt az Atomenergetikai Múzeum.

Napjainkra megkezdődött az atomerőmű korszerű bővíté-
sének előkészítése.

22