Page 24 - tolna megye 2023

Tolnán 1898-ban fogtak a Selyemfonógyár építéséhez. A ma-
gyar állam tulajdonában álló gyárban az üzemszerű termelés
1900-ban indult. Napi ötven kilogramm selyemfonalat készí-

tettek. Az alapanyagot saját magyar selyemgubó adta, hiszen
a Bezerédj család a selyemhernyó-tenyésztés hazájává tett e a
megyét. A gyár területén található az ipartörténeti értékeket
őrző „Emlékszoba”. Külön látnivaló a Selyemgubóraktár.
Bonyhád nemzetközi hírű zománc üzemét 1909-ben alapítot-
ták és jegyezték be. Hírnevét a zománctábla-gyártással szerez-
te meg, ennek is köszönhette 1926-ban a kiállítási aranyérmet.

„Iparkodik” Termékei 1999-től viselhetik a Minősített Kiváló Termék véd-

jegyet. Kiemelt nemzeti érték és egyben tolnaikum.
A Kölesd-borjádi sörétgyár a megye legrangosabb ipari mű-
a megye emléke. Létét annak köszönheti, hogy az iparnak és a vadá-
szatnak nagy mennyiségű sörétre volt szüksége, amit csak

nehezen lehetett külföldről beszerezni.
Pakstól délre 1969-ben kezdték építeni az atomerőművet,
amely az ország egyetlen energiahálózatra kapcsolt nukle-
áris erőműveként 1987 óta termel áramot. Ma már a hazai
áramtermelés valamivel több mint a feléért felelős. A létesítés
és működtetés során olyan magyar atomenergetikai szaktu-
dás halmozódott fel, amely méltán nemzetközi hírű, egyben

tolnaikum is. 1995-ben kezdte meg a működését a Tájékoz-
tató és Látogatóközpont, és 2012-ben nyitotta meg kapuit az

érdeklődők előtt az Atomenergetikai Múzeum.

22