Page 14 - tolna25

A szőttesek világa a Sárközben és a bukovinai székelység
körében a leggazdagabb. A sárközi szőtt esek legismertebb-
jei a két szélből összeállított fehér pamutszőtt es abroszok,

melyeket szőnyegszerű egyenetlenséggel borítanak a mér-
tani elemekből szerkesztett piros-fekete-kék vagy piros-

kék, piros-fekete mintacsíkok.
Nemcsak a sárközi kerámia hagyományok folytatásával,
hanem a barcaújfalusi fehér alapon kék írókás edények
újbóli feldolgozásával is hírnevet szerzett a korán elhunyt

Bíró Annamária (1951-1998). Szekszárdon a kerámia-
üzem művészeti vezetője volt, az 1970-es években létre-
hozta saját kis műhelyét is. A Tolnán élő Verseghy Ferenc
1984-től önálló alkotóként készíti a sárközi fazekas-mázas
és a habán technikával készült darabjait.
A sárközi gyöngygallérok és gyöngyből készült viselet-
kiegészítők a mai Magyarország területén egyedülállóak.
Ennek bizonyítéka, hogy a Szellemi Kulturális Örökség
Nemzeti Jegyzékére felkerült Sárköz népművészetének a
gyöngyfűzés fontos, kiemelt részeleme.
Ma is élő A kékfestés kihalóban lévő ősi textilfestési eljárás. Ma

nyolc, berendezéssel együtt fellelhető műhelyből négy
működik aktívan. Magyarország legöregebb ma is működő
tradíció kékfestő műhelye az 1810-ben alapított Tolnai Kékfestő

Műhely.

A sallangokkal díszített rézveretes szügyhám a hagyomá-
Kézművesség nyos magyar fogathajtó kultúra részeként ismert, gyökerei
és kreativitás a 19. század elejéig nyúlnak vissza. A magyar szügyhám

teljes egészében kézzel varrott, és csak a történelmi Ma-
gyarország területén használták. Nepp Dénes szekszárdi
szíjgyártó mester, népi iparművész azon kevesek egyike,
akik ma is magas színvonalon készítik.

12