Page 6 - borsod24
P. 6

Ez az a vidék…






                     Magyarország kulturális élete rendkívül gazdag. Ennek  iránti szeretetét ápolta, hanem példát állított az őt követő
                     egyik legnagyobb szelete Borsod-Abaúj-Zemplén vár-  generációk számára, és megajándékozta a magyarságot a
                     megye. Miért? Mert ez a vidék a magyar nyelv bölcsője, a  Szentírás magyar változatával. A magyar nyelv pedig egyet
                     kultúra egyik legnagyobb hírnöke. Ezen a vidéken tanult és  jelent a magyarsággal. A nemzeti öntudatt al.

                     dolgozott életének és munkásságának talán legfontosabb  1769. szeptember 11. Ez az a nap, amikor a sárospataki
                     időszakában a nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Ferenc,  kollégium tanulójaként elsőként lépte át az alma mater


                     itt  döntött úgy néhány maroknyi ember, hogy házat épít  küszöbét Kazinczy Ferenc. Az ifjú, aki itt  szeretett bele a


                     a színjátszásnak, és itt  nyomtatták ki a legősibb magyar  könyvekbe, az olvasásba, a magyar nyelvbe, és nem utolsó
                     nyelvű Szentírást, és ez csupán néhány példa.  sorban a vármegyébe. Később, tanulmányai után sem for-

                     1590. július 20. Egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei kis  dított hátat e vidéknek. Zemplénben főlevéltáros lett, de a

                     településen leállt a nyomtató, és elkészült a magyar nemzet  vármegyei iskolák tanfelügyelője is volt, amellett, hogy írt,




                     egyik legfontosabb írása. Ez a kis település Vizsoly, ahol  fordított, újságot alapított és  megújította a magyar nyelvet.


                     megszületett  nyomtatott formában az első teljes magyar  1806-ban költözött Bányácskára, amit aztán ő nevezett  el

                     nyelvű Biblia. A fordítást irányító gönci lelkipásztorról,  Széphalomnak. Itt volt a reform- és a nyelvújító mozgalom
                     Károlyi Gáspárról kapta a nevét, azóta Károlyi-Bibliaként  egyik központja, hosszú börtönévei után maga Kazinczy is
                     ismeri a világ. A nyomtatás a lengyel Mantskovits Bálint  itt  telepedett le végleg. Emlékét, örökét ma mauzóleum és

                     szakértelmét dicsérte. A fordítás és a nyomtatás ötlete  a Magyar Nyelv Múzeuma őrzi a településen. Hitét pedig
                     azonban egyetlen férfi szívügyeként született. Ő pedig  mind tovább viszi, aki magyar nyelven szólal meg.


                     nem más, mint Rákóczi Zsigmond, a település akkori
                     ura, aki bőkezű adományával nem csak családja Biblia







                     4
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11